“Az igaz, hogy komisz egy gyümölcs termett rajta, a mit úgy hínak, hogy totya-körte. Olyan az, mint a vaczkor. Őszszel úgy verik le a póznával a fáról: akkor feltöltik a padlásra, mikor aztán jól megfagyott, fekete lett, akkor ehetővé lesz. Megveszik a gyerekek, meg a napszámosok.

… melynek első csemetéjét Uszubu ősapánk hozta magával a Körtvély-tó mellől.”

/A háromszínű kandúr/