"Ez egy sajátságos jóslat neme volt a szittya fajoknál,ideges fiatal szüzek, képzelethevítő szerek és szigorú böjt által bizonyos nemébe a letargiának merültek, hüvelykujjaikat összeszorított kezükbe fogták, s hanyatt fekve visszatarták lélekzetüket erővel, s ily helyzetben el hagyák magukat temetni, s néha hetek múlva ásatva fel,arcukra és keblükre kent balzsamok által fölélesztettek halálmerevségükből s beszéltek a sírban álmodott dolgokról. E jóslatnemét hítták "az elrejtőzésnek"."

/A varchoniták/