"… ha a lengyel szavát adja a jó barátjának, hát tűzbe, vizbe megy érte; ha szavát adja az ellenségének, hát visszatér hozzá a fogságába; ha szavát adja a zsarnokának, hát tűri a nyakára tett jármot: — hanem ha szép lánynak adta a szavát, akkor elfelejti azt, a mint a sarkán megfordult."
/Kétszer kettõ — négy/