"Már mai nap senki se tudja, hogy mi volt az a krinolin? Hanem ha megnézünk a tyúkudvarban egy borítót, a mely alá a tyúkok, réczék szoktak lezáratni s hozzá gondoljuk, hogy egy ilyen táritoppos fonott kas aczélrugókból, meg galandokból készült, lószőrfonalakkal beboríttatott s aztán ennek a nyilásán felül egy női alak keresztülbujt s elkezdett ezzel a banyakemenczéhez hasonó alkotmánnyal járni, hát akkor elképzelhetjük, hogy milyen volt a krinolin? Mentül terjedelmesebb volt, annál szebb volt. Ha két ilyen krinolinos úrhölgy a vácziutca közepén megállt egymással beszélgetni, a bérkocsiknak el kellett kerülni a szomszéd utczába, mert nem haladhattak el mellettük."

/A kit nem engednek meghalni/