"Áll uhláh, a tábor őre,
Búcsufényt vet a tetőre
A nap, és a málna-lyánka
Jő, kosár karján.
Málna-lyánka, merre s honnan?
Oly sietve, oly osonva?
Rózsát szedtem
A ligetben
Haza tartok én.

Váltság nélkül nem bocsátlak
Csókot kérek váltságárnak.
Majd ha megtérsz győzelemmel
Várlak csókkal én.
Hátha elhullok hazámért
Csókom elvész, nem kapok bért.
Ugy kereszted
Csókolom meg
Hősöm éretted!"

/Világszép leányok/