"Igen érdekes tréfa, Thierry Attilájának német fordításában az, hogy a nagy király lakomáját a fordító azzal végezte be, hogy kompótot csemegéztet az egybegyűlt hadfiakkal.

  Az eredeti szövegben "compotatio" áll, ami azt jelenti, hogy a derék hadfiak ebéd után nagyszerű áldomást ittak, a szelíd érzelmű fordító azonban sokkal tisztességesebb mulatságnak találta ennél a kompótot feltenni Attila asztalára.

Szinte képzeli az ember maga előtt, hogy ette Priscus rétor, a bizánci követ tele sisakjából a tutti-fruttit szép kávéskanállal, hogy mártogatták a piskótát az osztrogót fejedelem és Attila a befőtt ribiszkébe, s hogy ült neki öt-hat nagy bajuszú hun vezér a pajzs közepére kiszedett fagylaltnak, míg az alsóbb rendbeliek süvegre rakták a liktariumot.

Csak arról kellenne még értesülnünk, hogy melyik boltból anticipálták ahhoz a sok befőtthöz a cukrot, melyet csak ezer év múlva ismertek meg Amerika feltalálásakor."

/Mikor az ember valami nyelvet tud és nem tud/