"Fiókjaimban vájkálva találtam rá egy füzetre. Egyszerű vékony irka, amilyet iskolásgyerekek szoktak használni. Csúnya, macskakaparásos írással volt tele. Csak belenéztem és egyszerre eszembe jutott, hogyan keletkeztek ez írások. Reggel felé, amint hazatértem a József-körúti bodegából hónapos-szobámba, valami kamaszos rajongás arra késztetett, hogy azon frissiben leírjam mindazt, amit spriccerezés közben Cholnoky Viktorral beszélgettem. […]
Akkoriban Cholnokynak Jókai volt a vesszőparipája, de e hórihorgas, fantasztikus körvonalú Garabonciás alatt a vesszőparipa szárnyas sárkánnyá elevenedett, amely legszívesebben a maga titokzatos birodalmába cipelgette lovagját."
/Nagy Endre: Hajnali beszélgetések Jókairól/