"Írt, mert szerette Jókai regényeit olvasni nyáron, az iglófüredi szálloda dohos, tengeri fűvel bélelt, lyukas huzatú díványán elheverve, s mindig elcipelt vándorútjaira az olcsó Magyar Könyvtárban megjelent Jókai-regényekből néhány füzetet, legfőként Az aranyembert és A kőszívű ember fiait, mert azt tartotta, hogy Shakespeare, Dickens és Turgenyev mellett Jókai az egyetlen író, akinek műveiért érdemes pénzt adni. Írt, mintha sürgős dolga lenne, mert néven kell nevezni, meg kell szólaltatni a magyar nyár minden alakját és tüneményét, melyek valahogyan kimaradtak Jókai műveiből; úgy gondolt Jókai műveire Szindbád, mint egyfajta bűvös lexikonra, melyben minden benne van, ami a magyar élet értelme."

/Márai Sándor/