A fiatal festőért már kezdettől, megismerkedésük óta Jókai is rajongott, és tehetségét nagyra tartotta. Az 1870-es évek végén már ismerték egymást, az 1880-as évek elejétől pedig több vállalkozásban is részt vettek együtt. 1886 elején már annyira jó barátságban voltak, hogy a Vasárnapi Ujság híradása szerint: "Jókai Mór április közepére Dalmáciába utazik, onnét pedig átmegy Boszniába, hogy bejárja az okkupált tartományokat és adatokat gyűjtsön új regényéhez. Utazásában Feszty Árpád jeles festőnk és Thallóczy Lajos fogják kisérni."[8] Feszty tehát már a Rózával kötött házassága előtti néhány évben is Jókainak jóformán minden vállalkozásában szerepet kapott és minden Jókainak rendezett reprezentatív közéleti eseményén ott ült a legillusztrisabb vendégek között. Arra persze aligha lehet valaha is bizonyítékot találni, hogy Feszty nagy munkáinak megrendelésében és nívós díjainak elnyerésében mennyiben játszott szerepet saját tehetsége, szeretnivaló személye, fölkapottsága vagy éppen Ipolyi, Gyulai, Jókai (stb.) kitüntető barátsága.
Minden érdekelte és izgatta kettőjüket, ami magyar. [...] Ezt a tárgyat, a pásztorkodó, halászó, szántóvető és katonáskodó magyar paraszt életét, annak összes furcsa, kedves és nagyszerű vonatkozásait és lehetőségeit, ők ketten az éjtszakába nyuló vitákon alaposan megbeszélték és aki hallgathatta őket, az egész életére szóló lelki benyomásokat vitt magával.
A két művész lakásának aprólékos bemutatását és az ott zajló események taglalását időről időre előszeretettel vette elő a Vasárnapi Ujság, mint például a Jókai lakóháza című hosszú írásban: "Az epreskerti művésztelep legérdekesebb s valóban művészi kivitelű épülete az a velencei stylben készült ház, melyben az ünnepelt nagy költő lakik. [...] A verandán át belépve, az előszobába nyitunk. Szemben a műterem, jobbra a lakószobák nyilnak. Nagy, tágas műterem, a legnagyobbak egyike a fővárosban. Hatalmas ablak a tárgyak s művészi alkotások egész seregét világítja meg. Kisebb vidéki múzeumnak elég volna az, mi itt a legteljesebb művészi rendetlenségben ideiglenesen elhelyezve van. Egyik oldalát magas karzat foglalja el, a mely az emeletre, Jókai lakosztályába vezet. [...] Valami csodálatos hangulat, kifejezés van minden tárgyon; mintha mindemez élettelen holminak lelke volna. Oly érdekesek, oly összetartozók, sokféleségükben is oly egységesek. [...] Ez itt igazán Jókaihoz illő lakás!"
Az "igazán Jókaihoz illő lakás," a kétszintes - a velencei Canale Grandén álló Palazzo Erizzo mintájára - tervezett ház és a Feszty-, valamint a Jókai-lakás beosztását egészen pontosan ismerjük.[24] Az alaprajz és a szobák tervei alapján Gábor megállapította, hogy "az új villát úgy terveztették [...], hogy abban nyitott házat lehessen vinni. A »munkahelyek« - Feszty kb. 100 m²-es műterme és Jókai több, mint 50 m²-es dolgozószobája[1] - voltak a két meghatározó helyiség, köréjük szerveződött a többi. A leírások utalnak arra is, hogy mindkét terem vendégfogadási célokat is szolgált. Jókai nagy dolgozószobájának az ebédlőhöz közeli sarkában állt a két híres tarokk-asztal. [...] Jókai nagy dolgozószobájából »nyílik balra egy ajtó, amely a költő kék szövettel bevont hálószobájába vezet. Egyszerű faragott ágy van benne, felette édesanyja és felesége arcképe. Egy pár szék, egy asztal még, s ennyi az egész.«[26] Az író lakosztálya eredetileg mindössze két - igaz, nagy méretű - szobából állt, ezt 1894-ben a hálószobából nyíló további kis szobával és egy igen kis méretű fürdőszobával egészítették ki.
Teljes cikk: Az epreskerti Jókai-szalon és Feszty-szalon