"Csókkal, szép szóval és pénzzel sokra rá lehet venni a lányokat."

/Csalóka Péter kalandjai, Népmesék/

"Te embercsaló gézengúz! Te város füle, falu farka! Te gyönyörűséges mákvirág! Te akasztófa címere! Te ördögökkel egyidős nagy kópé! te kujon! te hím boszorkány!"

/Csalóka Péter kalandjai, Népmesék/

"Mikor Széchenyi a Tisza-szabályozást indítványba hozta, a Tisza mentében meglátogatta a falvakat.
Egyszer egy falusi korcsmároshoz betér, s szokása szerint nem restellte a fáradságot, hogy az együgyű emberek vélekedéseit is kihallgassa.
A korcsmáros, megtudva, hogy Széchenyivel beszél, megsodorítá bajszát.
– Bizony uram – monda –, nagyon bővérű fickó ez a mi Tiszánk, ugyan jól cselekszi, ha eret vágat rajta."

/Széchenyi, Nevezetes férfiak anekdotái/

"Egy időben Petőfi, a halhatlan népköltő, ki mint tudjuk, országos híre dacára sem volt soha gazdagnak nevezhető, több barátjaival sétálva a Váci utcán, egyszer nagy csengéssel lát maga mellett elvágtatni egy falusi ekvipázst, melynek négy sárkánylovát parlagi gavallér hajtotta, bő ingben, tollas kalapban, vállra vetett dókával és glaszékesztyűben.
– Héj Sándor – mond egyike az ifjúknak vidámon –, lesz-e neked valaha ilyen négy paripád?
– Lesz, ha kocsis leszek – felelt rá a költő."

/Petőfiről, Nevezetes férfiak adomái/

"Egyszer a Rákoson kiment a róka a patakhoz rákászni. A rókának az a mestersége ilyenkor, hogy a farkát a vízbe dugja, s amint a rák belekapaszkodik, azt kirántja, s a fához verve, összetöri, úgy eszi meg."

/Róka fogta csuka, csuka fogta róka, varga fogta mind a kettő, Anekdoták Mátyás királyról/

"– Nos tehát, jó hívem, mondd meg, hol kel fel a nap? – szólt a király mosolyogva.
A kántor végigtörülte hosszú bajuszát (akkor a papok is bajuszt és szakállt viseltek) s egyenesen felelt.
– Felségednek Budán, nekem meg Cinkotán.
A király és a főurak elnevették magukat: ennek igaza van.
– Lássuk a másik kérdést: mennyit ér a király?
Erre egy kicsinyt vakarta a fejét a kántor, de kijött a felelet.
– Ha a Krisztust eladták harminc ezüstpénzen, akkor bizonyára huszonkilencet megér a király is.
E feleletet is kénytelen volt mindenki igen helyesnek találni.
De hát a harmadik?
– Mit gondol most a király?
– A király bizony most azt gondolja, hogy a cinkotai pappal beszél, pedig csak a nagyságos királynak legalázatosabb szolgája, a cinkotai kántor áll a trón előtt."

/A czinkotai kántor, Anekdoták Mátyás királyról/

"Czinkota helysége azon időkben jóval messzebb volt Pesttől, mint most. Miért volt pedig messzebb? azért, mivelhogy Pest városának utolsó kapuja ott volt, a hol most a hatvani kapu van, már pedig ez idő szerint a hatvani kaputól a város végéig jó kétezer lépést lehet számlálni, minélfogva Pest kétezer lépéssel közelebb van Czinkotához az idén, mint volt Mátyás király idejében."

/A czinkotai kántor, Anekdoták Mátyás királyról/