"A büszke Csejthe vár düledékei, melynek árnyékos bolthajtásában a világ szép asszonya, Báthori Erzsébet emléke kisért. Ifjú leányok vérében szeretett fürdeni: attól lett oly fehér. Még bejárható a pincze, a hová háromszáz áldozatát eltemette."
/Magyarhon szépségei - Úti levelek/
"ilyen a radnóthi vár is, hajdan fejedelmi lakhely, melynek portaléja felett ott áll még a Bethlen-címer, egy vasból öntött koronás kigyó a háztető csupján felkanyarulva, szájában tart egy arany almát."
/Magyarhon szépségei - Úti levelek/
" odább Kolozsvár felé egy tér fedve van gömbölyű pénzalakú csigakövületekkel, mikről az a rege, hogy midőn Szent László a kunokat üldözé, azok pénzt szórtak a magyarok elé, hogy őket fenntartsák; e pénzek váltak Szent László kértére kővé, s maig is Szent László pénzének hivatnak..."
/Magyarhon szépségei - Úti levelek/
"Távolabb a regényes Torda-hasadék képe tünik elénk. Egy harmincz ölnyi széles nyilás, melynek oldalai csaknem egymásba illenek, s melyről azt tartja a monda, hogy az Szent László csodájára támadt, midőn ellenei üldözték, Isten szétnyitá a hegyet, a ló patkója nyolcz szegével együtt most is lenyomva látszik a sziklában"
/Magyarhon szépségei - Úti levelek/
"Hajdan még híresebb volt az a táj. Mátyás királyunk idejében az ország négy könyvnyomdája közől egyik Világosvárott volt, a miből sejthetni, hogy ott kellett a hazai tudományok egyik menhelyének lenni."
/More patrio/
"Pogány, napimádó apák oltárokat építettek csergő folyamok partjára, susogó ligetek árnyékai alá, ottan ereszték vérét a fehér paripának, melylyel az ős-istennek adóztak, ott hányták be annak epéjét, máját egy sötét verembe, a mit letakartak nagy fekete kővel hogy lakjék vele jól a sötét Ármány, a veszély-isten, a kit a Csoda verjen meg, valahányszor a nevét kimondják."
/Thonuzoba/
"A székely nép áhitattal emelé kezeit az égi segítők után s a mint végig rohant a fényes tábor az égen, bámulva szemlélték, hogy egész hosszában, a merre elhaladt, egy fényes út támadt az ég kárpitján, melyet szikrázó patkóik tapostak ottan!
Ezért hívják hadak útjának maig is székely földön a tejutat."
/Holtak harcza/
"ha valamire azt akarták mondani, hogy sohasem történik az meg, a gunyolók azt mondták helyette:
'Akkor lesz meg, mikor Csaba vezér eljön.' "
/Holtak harcza/
"— Meddig a tűz hideg nem lesz, meddig a folyó le nem foly, meddig a télre tavasz derül, meddig égből jön az áldás, addig jó népem itt székelj.
És lett e nép neve Székely."
/Holtak harcza/
"Hét napig utaztak a rengeteg között a fehér sas röpte után. A hetedik napon leszállt a szent turul egy magas hegy ormán, s a hun maradvány is leszállt ott lováról, mert az a hegy volt Rikának a sírja, és az a hely az örök haza, melyen erős jóslat után világ végéig kell tartani Attila népének."
/Holtak harcza/
"Megindultak egymás ellen a seregek, pedig semmi jó jel sem mutatkozott a harczra. A míg veszteg állottak szemben, sánta vaddisznó jött elő az erdőből, kilencz kocával, s nagy röfögve, sántikálva végig baktattak a két sereg között. Ez nem jó jel! dörmögék a harczi jósok."
/Holtak harcza/
"Attila ... Márczius tizenötödikén halt meg, Julius Cesar halála napján és a három száz Fabius halála napján, saját születése napján."
/Holtak harcza/
"Mindenik fiú más-más anyától származott. ... A legfiatalabb király anyját hítták Rikának. Ez nem volt sem alán, sem semmiféle nemzethez nem tartozott, hanem tündér volt. Azon alirumnák ivadéka volt ő, kiket a szittya királyok varázslataikért kiűztek a puszta erdőbe, s kik ott a vad tündérekkel és varázslattevő alakokkal megismerkedve, eltanulták a négy elem titkait, emberek javára és romlására."
/Holtak harcza/
"Három fia maradt az Isten ostorának, ... a legnagyobbikat Elmanzárnak, a középsőt Uzindurnak a legkisebbet Csabának."
/Holtak harcza/
"Honának dicsősége, lelkesedése volt ő; a nagy Széchenyi Istvánnak ifjú korában óhajtott mintaképe."
/A legvitézebb huszár/
"Simonyi oda inté a kormányzót.
- Szeretitek-e a császárnétokat? kérdi tőle.
- Igen.
- Hát a császárt?
A francia kitérőleg felelt.
- Mi óhajtjuk a békét.
- Úgy nem szeretitek a császárt, mert Napóleon nem szereti a békét.
A kormányzó udvaronchoz illő nyelven viszonzá.
- A francia úgy beszél, a hogy kénytelen, de úgy gondolkozik, a hogy akar."
/A legvitézebb huszár/