"Kőrösi emberrel történt, hogy nagyon ottfelejtette magát a komájánál a nagy beszélgetésben, a’ meg unta már magát szörnyen; egyszer azt mondja aztán neki:
– Komám, holnapután disznót öletek, hevertünkben ereszthetnénk itt madzagot, a húst felkötözni.
A vendég beleegyezett; a gazda előhozott egy nyaláb kócot; a végét a komának adja: sodorja kend!
A koma hűségesen sodorja a zsineget, hátrafelé járva, míg egyszer kiért a pitvarajtón; akkor a gazda bezárja utána az ajtót.
– Elég lesz már, majd holnap tovább sodorjuk.
Ezért mondják, ha unalmas vendég van a háznál, s nem akar továbbmenni: eresztessünk madzagot!."

/Miért mondák az unalmas látogatóknak: Sodorjunk madzagot!, A magyar nép élce/