"Kolozsvárt elhagyva, Feleken vitt keresztül az út, melynek hegyein teremnek azok az óriási kőgombóczok, miknek keletkeztéről nincsenek tisztában tudósaink."
/Magyarhon szépségei - Úti levelek/
"Kolozsvárt elhagyva, Feleken vitt keresztül az út, melynek hegyein teremnek azok az óriási kőgombóczok, miknek keletkeztéről nincsenek tisztában tudósaink."
/Magyarhon szépségei - Úti levelek/
"Mert nem a holt emlékek legdrágább nevezetességei Erdélynek, hanem azon élő ivadék, mely nemzeti és faji sajátságát Árpád és Attila óta vegyítetlenül megtartotta, melyet sem gazdagság és műveltség, sem szegénység és elhagyottság nemes, tiszta ősi jelleméből ki nem vetkőztetett, mely a hány lépéssel haladt a jövőbe, annyi lépéssel nem hagyta hátra múltját, hanem magával vitte annak emlékeit, arcza vonásain, szivében, szavában."
/Magyarhon szépségei - Úti levelek/
"E patak vizének az a sajátsága is van, hogy minden belehullott tárgyat rövid idő alatt kővé változtat; láttam friss fagalyakat, miket a szél nem rég hajíthatott bele, az ágak és a levelek, a meddig a vízbe értek, már szép fehér mészkővé voltak válva, a többi megmaradt növényi alkatrésznek."
/More patrio/
"a skerisorai hajdani ref. templomban most is ott van még a kakas, mely mint tudjuk, kálvinista madár, mikor rézből van."
/More patrio/
"Szinház bizony, oh ezekben a leégett erdélyi városokban mindenütt találni szinészt és minden háznál hirlapot. Bács társasága volt ott, egy tágas terem volt a szinház, zártszékek, páholyok benne: Peleskei notariust adták, tele volt a terem nézőkkel, és én nekem soha, de soha életemben, olyan jól nem esett szindarabot látnom, mint ezt a Peleskei notáriust Abrudbányán"
/More patrio/
"Hajdan még híresebb volt az a táj. Mátyás királyunk idejében az ország négy könyvnyomdája közől egyik Világosvárott volt, a miből sejthetni, hogy ott kellett a hazai tudományok egyik menhelyének lenni."
/More patrio/
"Annyi bizonyos, hogy a more patrio utazás nem anglusnak való (anglusnak szoktam nevezni mindent, a ki okosabb embernek hiszi magát a magyarnál)"
/More patrio/
"Van nekem egy jó öreg barátom (azzal az 'öreg' czímmel nem az életkort, hanem a megbecsülést szoktuk kifejezni)"
/More patrio/
"De kaphatta volna ő a tündért jobb kézzel is, balkézzel is, huzhatta volna nem is tizenkét tulok, hanem tizenkétszer tizenkettő, mind lehuzta volna őt azokkal együtt a tündérleány mély vízfenekére, ha az ifju szemeibe nem tekintett volna, s szebb tengermélységet, szebb egész világot nem látott volna meg annak két csillagában, s hogy ha az a bűbájos tűz, mely férfi és nő szeméből egymásba foly, erősebb nem volna minden tündérhatalomnál."
/Thonuzoba/
"Pogány, napimádó apák oltárokat építettek csergő folyamok partjára, susogó ligetek árnyékai alá, ottan ereszték vérét a fehér paripának, melylyel az ős-istennek adóztak, ott hányták be annak epéjét, máját egy sötét verembe, a mit letakartak nagy fekete kővel hogy lakjék vele jól a sötét Ármány, a veszély-isten, a kit a Csoda verjen meg, valahányszor a nevét kimondják."
/Thonuzoba/
"A székely nép áhitattal emelé kezeit az égi segítők után s a mint végig rohant a fényes tábor az égen, bámulva szemlélték, hogy egész hosszában, a merre elhaladt, egy fényes út támadt az ég kárpitján, melyet szikrázó patkóik tapostak ottan!
Ezért hívják hadak útjának maig is székely földön a tejutat."
/Holtak harcza/
"ha valamire azt akarták mondani, hogy sohasem történik az meg, a gunyolók azt mondták helyette:
'Akkor lesz meg, mikor Csaba vezér eljön.' "
/Holtak harcza/
"— Meddig a tűz hideg nem lesz, meddig a folyó le nem foly, meddig a télre tavasz derül, meddig égből jön az áldás, addig jó népem itt székelj.
És lett e nép neve Székely."
/Holtak harcza/
"Hét napig utaztak a rengeteg között a fehér sas röpte után. A hetedik napon leszállt a szent turul egy magas hegy ormán, s a hun maradvány is leszállt ott lováról, mert az a hegy volt Rikának a sírja, és az a hely az örök haza, melyen erős jóslat után világ végéig kell tartani Attila népének."
/Holtak harcza/
"Megindultak egymás ellen a seregek, pedig semmi jó jel sem mutatkozott a harczra. A míg veszteg állottak szemben, sánta vaddisznó jött elő az erdőből, kilencz kocával, s nagy röfögve, sántikálva végig baktattak a két sereg között. Ez nem jó jel! dörmögék a harczi jósok."
/Holtak harcza/
"Attila ... Márczius tizenötödikén halt meg, Julius Cesar halála napján és a három száz Fabius halála napján, saját születése napján."
/Holtak harcza/
"Mindenik fiú más-más anyától származott. ... A legfiatalabb király anyját hítták Rikának. Ez nem volt sem alán, sem semmiféle nemzethez nem tartozott, hanem tündér volt. Azon alirumnák ivadéka volt ő, kiket a szittya királyok varázslataikért kiűztek a puszta erdőbe, s kik ott a vad tündérekkel és varázslattevő alakokkal megismerkedve, eltanulták a négy elem titkait, emberek javára és romlására."
/Holtak harcza/
"Három fia maradt az Isten ostorának, ... a legnagyobbikat Elmanzárnak, a középsőt Uzindurnak a legkisebbet Csabának."
/Holtak harcza/
"Hadd mondhassák: miként az ezernyolcszáz ötvennyolczadik esztendőben élt egy bohó poéta, a ki azt kívánta az emberektől, hogy ... ismét hallgassanak meséket, mikben aranyhaju tündérek szórják az aranypénzt, szellő paipákon repkednek a hősök, holtig szeretnek a szeretők,s még haláluk után és még a fekete sirban is érzik a bús sirbólkeltő honfájdalmat azok, a kik száz meg száz esztendő előtt el tudtak hullani érette, - s más efféle bohó agyrémeket. "
/Holtak harcza/
"Honának dicsősége, lelkesedése volt ő; a nagy Széchenyi Istvánnak ifjú korában óhajtott mintaképe."
/A legvitézebb huszár/
"Simonyi oda inté a kormányzót.
- Szeretitek-e a császárnétokat? kérdi tőle.
- Igen.
- Hát a császárt?
A francia kitérőleg felelt.
- Mi óhajtjuk a békét.
- Úgy nem szeretitek a császárt, mert Napóleon nem szereti a békét.
A kormányzó udvaronchoz illő nyelven viszonzá.
- A francia úgy beszél, a hogy kénytelen, de úgy gondolkozik, a hogy akar."
/A legvitézebb huszár/
"A ki valaha látott tekeasztalt (billiárdot), sokszor tapasztalhatá, hogy mikor két golyó összeütődik, az egyik jobbra, a másik balra szalad, s egyik sem fut a másik után. Nevezik ezt kávéházi nyelven rekuzénak. "
/A legvitézebb huszár/
"Volt egy férfi - nem is olyan régen halt meg - a ki a mellett, hogy tökéletes eszményképe lehet egy, csupán a költők agyában született, középkori lovaghősnek; valódi élő mintája marad egy tetőtől talpig magyar vitéznek: annak is pedig huszárnak; olyan huszárnak, a kiről azután a többit szabják.
Ez a férfi volt Simonyi József ezredes"
/A legvitézebb huszár/
A Jókay név a XVI-ik században bukkan fel, legelőször Bars megyében. Egyszerû kurtanemesek, molnármesterek viselik, kik a kanyargó Zsitván őrölgetnek vagy kis kúriájukból csekély birtokukat és a Jókahegyen fekvő szőlőiket mûvelik.
I. Leopold király alatt Esztergom várában zászlótartó, a vár vivásánál fölfedezvén, hogy a tüzérek meg vannak vesztegetve, maga irányzott egy ágyút, és oly jól, hogy a vár alatt táborozó törökök közül egy basának a karját sodrá el a golyó, érdemeiért 1668. február 5-én czímeres nemeslevelet nyert. Felesége Gazdag Sára, hat gyermekük született, de csak kettő élte túl őt: Mihály és Sámuel II.
Nagy szerző embernek emlegetik a hagyományok. Kétszer nősült, mindig jó házból, mutatós ábrázatú ember lévén. Második felesége Sándor Judit. Jelentős vagyont hagyhatott fiára, III. Sámuelre.
Apai ágon:
"Szimplex ember, nem szereti se az írást, se az olvasást, otthon csibukozik, legfeljebb néha ballag ki puskájával és agarával a határba, nagyobb utat csak akkor tesz, ha meghallja, hogy valahol valami jósnő van. Az öregúrnak ez az egy szenvedélye volt." Négy gyermekük volt, a legidősebb József.
Anyai ágon:
banai földbirtokos
1781-ben született Ó-Gyallán (Komárom megye). Előbb megyei ügyész, majd városi árvagyám (árvák-atyja) volt; mint insurgens hadnagy, részt vett az 1809. győri ütközetben. Barátja volt az irodalomnak (a mint maga írja: «tisztelettel, még pedig különös tisztelettel viseltetem hazánknak minden jelesebb poétai lélekkel ékeskedő fiai eránt»); maga is csinált időtöltésből verseket, összeirogatott más szerzőktől érdekes dolgokat; ügyes rajzoló s festő is volt és jegyzeteit találóan illusztrálta. Mint a magyar szinészetnek nagy pártolója, a komáromi színi előadásokról érdekes levelet küldött be a Tudományos Gyûjteménybe, melyet mint akkor, a rövid, száraz színi tudósítások mellett, nagy ritkaságot közöltek. Meghalt 1837-ben Komáromban.
"Amit a magyar 'kardos menyecské'-nek nevez, ebben az asszonyban hatványozottan van meg. Környezetében 'vicispán'-nak, 'Jókayné uram'-nak nevezik ellentmondást nem tûrő erélye miatt."
1814. május 3-án született Rév-Komáromban. Pápán jogot végzett, ügyvédi diplomát nyert Pesten, városi árvagyám volt Komáromban. Felesége Csontos Klára, leányaik: Jolán (Hegedûs Sándorné) és Etelka (Ihász Lajosné), fiuk: Géza, ifj. Jókai Mór. Roppant emlékező tehetsége a multak krónikájává teszi, kitől Jókai Mór sok adatot kapott munkáihoz.
1816. február 15-én született Rév-Komáromban. 1839-ben ment férjhez Váli Ferencz tanárhoz. 1882. december. 13-án halt meg Pápán. Czikkei, rajzai, humorisztikus elbeszélései s visszaemlékezései jelentek meg
1818. február 20-án született, azonban 1820-ban meghalt.
1822. április 6-án született, csupán 1 évet élt.
1817. április 8-án született Benke Judit néven, apja Benke József volt. A család nemesi előnevét használta mûvésznévnek. Első fellépése 1833. október 27-én volt Náni szobalány szerepében (Cuno: Benjámin Lengyelországból) a budai Várszínházban. 1837-ben átszerződött a Nemzeti Színházba, ahol tragikai szerepeket játszott, Kántorné Engelhardt Anna kezéből véve át a stafétabotot. Sokat dicsérték mélyzengésû hangját, szavalótehetségét, alakját és kifejező tekintetét. 1848. március 15-én, Katona József Bánk bánjának az előadásán találkozott a tőle 8 évvel fiatalabb Jókai Mórral, egy kokárdát tûzve a férfi kabátjának hajtókájára. Még ebben az évben feleségül ment hozzá. A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai (például Petőfi Sándor) is nehezen törődött bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya, Benke Róza. Övé volt a legmagasabb színész fizetés - évi 2200 forint - 1859-1860-ban. Utolsó fellépése 1869. március 7. (Predszláva, Szigligeti Ede: A trónkereső) volt. Nyugdíjba vonulása után gyakran vendégszerepelt vidéken. 1886. november 20-án halt meg.
Fontosabb szerepei:
- Gertrudis (Bánk bán)
- Volumina (Shakespeare: Coriolanus)
- Stuart Mária (Schiller)
- Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth)
- Goneril (Shakespeare: Lear király)
- Orsina (Lessing: Emília Galotti)
- Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem)
- Predszlava (Szigligeti: A trónkereső)
- Cleopatra (Shakespeare)
- Margit (Shakespeare: III. Richárd)
- Thisbe (Hugo: Angelo)
- Lenke (Vörösmarty: Vérnász)
- Zrínyi Ilona (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága)
- Dalma (Jókai)
- Csáky Lóra (Jókai: Dózsa György)
- Adrienne Lecouvreur (Scribe: Legouvé)
- Malborough hercegnő (Scribe: Egy pohár víz)
- Rózsa (Szigligeti Ede)
1879. július 4-én született Jákón, apja Grósz Mór gépész, anyja Flamm Éva. Óbudán végzett kereskedelmi iskolát, de színésznő lett, a SzAk, majd Rákosi Szidi növendéke volt. Az óbudai Kisfaludy Színházban lépett fel először 19 évesen, Sudermann: Otthon címû drámájának Magda-szerepében. A Budai Nyári Színkörben Jókai: Dalma címû drámájának címszerepét alakította nagy sikerrel, majd ugyanott a Petőfi halálának 50 éves évfordulóján rendezett díszelőadáson Jókai: Apotheosis címû drámai költeményében a Nemtő szerepét játszotta. Következő évben a Vígszínház szerződtette, de esküvője után visszavonult. (1899. szeptember 16-án házasodtak össze a gyár-utcai anyakönyvvezetô-hivatalban.) Feltûnő drámai erejû hangja és alkata nagy pályát jósolt neki. Londonban halt meg 1947. január 30-án.
1836-ban született. Róza törvénytelen lánya, apja a kor ünnepelt színésze, Lendvay Márton. Állítólag nagyon ledér életet élt. Törvénytelen leányának, Róza III-nak valódi apja a későbbi miniszterelnök, id. Andrássy Gyula gróf volt. Alig 24 évesen, 1860-ban halt meg.
1859. február 20-án született. Jókai hivatalosan 1886-ban adoptálta. Budapesten Székely Bertalantól és Lotz Károlytól tanult festeni, majd a müncheni festőak.-n Liezen-Mayer Sándor tanítványa. Kiállításokon gyakran szerepeltek arcképeket és alakos intérieuröket ábrázoló festményei. Öregkorában két memoár jellegû könyvben: Akik elmentek… (1923), A tegnap (1924) írta meg Jókai környezetében, az író- és mûvészvilágban szerzett élményeit. 1888-ban férjhez ment Feszty Árpád festőmûvészhez. 1936. január 28-án halt meg.
1895. január 31-én született. Feszty Árpád és Jókay Róza leánya. Édesanyjától, majd az Iparmûvészeti Főiskolán Szablya-Frischauf Ferenc mellett szerzett mûvészeti ismereteket. Tudását Münchenben és Firenzében tökéletesítette. Első kiállítását 1922-ben az Ernst Múzeumban rendezték meg. Elsősorban oltárképeket, portrékat és tájképeket festett. Mûvészetére az olasz cinquecento rajzos, színes zeneisége hatott. Vásznain a biztos rajzosság ünnepélyes színvilággal, dekoratív festői hatással jelent meg. Kompozíciói harmonikusak, tájképei bensőségesek. Anyjáról és Kallós Ede szobrászról készített portréi az MNG-ben láthatók. 1979. március 1-én halt meg.
ELSŐ KÖTET
Liszt Ferenczhez, 1859
A tudománynak nincs háza, 1859
Magyar divat, 1859
A Petőfi keresők, 1861
Kazinczy szelleméhez. 1862
A nemtő szózata, 1862
Megyeri szobrának leleplezésekor, 1864
A nemzet gazdasszonyaihoz, 1865
De én azért még mostan is szeretlek, 1865
Resurrexit, 1867
Garibaldi, 1867
Az aradi vértanuk emlékszobrának leleplezésénél, 1874
Zenta - Mohács, 1877
Petőfi ébresztő, 1877
A plevnai hősök 1877
Apotheosis, 1877
Szeged feltámadása, 1881
Első Lendvay Márton emlékére, 1881
Ischia, 1883
Király himnus, 1891
Korvin Mátyás, 1889
Fiume, 1893
Jaj be olcsó itt minálunk a föld, 1859
A magyar nyelv ismét itthon, 1859
De profundis . . 1859
Az áldomás, 1859
Egy akol, egy pásztor, 1859
Oh nem mindegy a halál, 1860
Széchenyi halálán, 1860
Széchenyi galambjai, 1860
Nyolcz Széchenyi, 1860
Széchenyi Requieme, 1860
Viszhang, 1860
Magyar madarak Párizsban
Ki a vivát
Az 1848-iki kokárda
Biztosított határok
Utcza szögletén ül a csonka hős
Ne csüggedj
Palóczy
Montenegrói dal, 1861
A pontuszparti hamvak
A február
Az országos összeveszés
Nagyok, nagyobbak, legnagyobbak
Báró Eötvös József halála napján
Csokonai
A korona gyémántjai
Metempsychosis
A két nagy D
A nagyszavu hazafiak, 1878
Hetesével jár a rossz, 1859
Csak egy kis fegyverszünetet, 1859
Az uj aranykor, 1859
Egy beteg kollégához, 1859
Auspicinm, 1859
Mit hozott a Mikulás, 1859
Adjon Isten, fogadj Isten, 1860
A tékozló fiú és a kegyes apa, 1860
Neutralitas, 1860
Profeczia, 1860
Legyen úgy, mint régen volt, 1860
Miről beszéltek hát, 1860
Közvélemény, 1860
Széchén, 1860
Szekéren ment, gyalog jött, 1860
Egy bomlott fali óráról
Iskolába járj, kis fiam, 1860
Dionysius Siculus
Induló, 1860
Bucsuszó
Jóslat
Mind hiába
A chinai mandarinok
A Karácsonyfa
Ima 1861 kezdetén
Nagy a hideg
Pro és contra
A monacói herezeg
Magyar flegma
Számtani rejtvény
Honvéd jelszók
Ibis, redibis
Schuselkához
Mi tűrés, tagadás
A muszka csak muszka
Kutya baj már
A sziv politikája
A legionarius dala
Ellenkezőleg
Apostolok oszlásának napján
Nincsen tehát sehol boldog ország
Szmolkához
Ahoz a két Herculeshez
Fohász 1861. szüretkor
A kanczellár nótája
Megint fütünk hát
Pörölj magad magadnak
Kriminális vallatás
Kénytelen kelletlen ujévi köszöntő
Szövetkezzünk, 1862
A huszonhárom dalidó városához, 1862
Nagy hullás van Chinában
A kifáradt ember
Nem soká tart már
Tavaly ilyenkor
John Bull galantéria és vegyes kereskedése
Nix über die Commodiat
A csendes hét
A beteg ember
én nem szeretem a tavaszt
Mi hát az igaz barátság
A diplomatia dolga
A négy elem képviselői
Egy urficska, a kinek nem akar lenni apuska
Egy szabad helvéta emlékkönyvébe
Panduren wirtschaft és civilisatió
Május 1. 1861
Lám megmondtam Angyal Bandi
Kölcsönös nyájaskodások
Mikor lesz hát
A két hemisphaerium
Ki megy Bécsbe
Szüreti dal
Non possumus
Szegény olasz lába
A szerény magyar ember és jó barátja
Vigasztalás
Ama stereotyp "egy halott" bucsúztatója
Igy is baj, ugy is baj
Inkább lennék
Jóslatok
Szüreti dal
A Mencsikoff paletója
Vigasztalás az inségben
Az egyik fujja már a trombitát
Muszka szerelmi vallomás
Minek kellene neki lenni
Különböző nemei a segítségnek
Európa dajkája..
Semper idem
Hé Lambert
John Bull
Prosit
A szibériai karbunkulusok
áldozó csütörtök
Csak Monaco nem hódol meg
Anglia janklija
Vigjáték lesz-e vagy tragoedia ?
Karácsony éjjel
A gonosz szivű magyarok
Nagy szilárdság
A kunok zászlója
Thurn és Taxis herczeg
Carmen miserabile
Mező Kövesdnek
Tavaly és most
Még is jobb igy
Haragusznak
Az országgyűlési tánczmester
Legyen úgy, mint még nem volt
A tavasz első fecskéi
A felső ház és alsó ház
Beül-e már
Siralmas sillogismus catenatus
A mama
Jönnek már
A király árnyéka
Az európai karácsonyfa
A koronázási domb
A koronázási fény
Az ülésszak bevégeztén
Baiátim, jertek haza
Ahhoz, a kinél "a császárság a béke."
Vigasztalás
Emlékversek
A kibékülés utolsó hetében
1868
Hivatalos rovat versekben
Kakas Márton lemondása
A szózat
A chemiából
A király és helytartója
A hajdani és a régi, 1867
1871
Mi lesz a bukott miniszterekből
Az augsburgi allgemeine Zeitunghoz
A kemény fogások
Hogy elhallgat minden
Szegény szász
Fény és rongy
A gyapjukérdés
Csak a skartot
Servianus! Serviamus?
Milyen fából faragják a bibornokot?
Keleti szomszédunkhoz
Várnánál
Nincsenek osztrákok
Románcz
A czethal csárda, 1858
A detonátai óriások, 1859
A király jobbkeze
Diogenes és a szobrok, 1860
A hóemlék, 1860
A bán futárja, 1860
Boscó, 1860
Két kakas, 1860
A hol a czitromfa virít, 1860
Abd el Káder, 1860
A gazdálkodó vezér, 1860
Uram, engedelmeskedem, 1860
A lengyelek fehér asszonya, 1861
Legenda, 1861
Babel, 1862
A tiboldi vár, 1862
A három hadzsi, 1862
A szibériai fekete halál
Grófné és parasztleány
A fehér holló, 1864
A nagylaki iskolás fiúk
Dzsemila szultána, 1864
Dagmár, 1864
Sánta hős és sánta tánczos
Ezer év, 1867
A hős pásztor
Garibaldi ebédje
A mármarosi vig asszonyok
Bitó Mihály
Péter és Pál
Aben-Chamot és Yota
Holt költő szerelme, 1874
Hypparata
A király és bolondja, 1877
Művész életpálya, 1877
A tüzes vaspróba, 1877
A ki sír és a ki nevet, 1877
A vásárfia, 1877
A czár érdemrendei, 1877
Mátyás király és a szegény varga, 1880
II. Mátyás megkoronázása, 1886
Imetullah, 1893
Puskás Kalári, 1882
Oroszlánhűség
A koldusok királya, 1883
Mátyás diák és Bente úr
A czinkotai kántor
Minek jön az vissza a kit eltemettek
Milyen szerények a halottak, 1859
Szilveszter éjén, 1859
Arany emlékkönyvébe, 1860
A lengyel kardja
Circus és szinház, 1864
Az uj kenyér
Azért az üstököst még is csak meg irom, 1864
Az árva
óh Petőti, ha most élnél
Az utolsó eszménykép, 1876
Nincsen farsang, 1877
Nincs az idén nagybőjt
Az igazi Jó sziv, 1888
Búcsúztató, 1859
Prolog a budai szinház megnyitásakor
Magyarország primása
Boldog uj évet kivánunk
Búcsúztató
Fáy András halálára
Prolog a debreczeni szinház megnyitására
Uj évkor
Prolog a székesfehérvári szinház megnyitására
Az ezredik szám, 1877
Tisza Kálmánnak, 1877
A bölcső, 1879
Eötvös József, 1879
Az utolsó prolog, 1881
üdv Fiuménak, 1881
II. Rákóczi Ferencz emléke, 1882
Prolog a temesvári szinház megnyitására, 1885
Lidérczfények, 1886
Prolog az erdélyi magyar szinészet 100 éves jubileumára, 1892
MáSODIK KöTET.
Szaladj, szaladj jön a billog
Brahma és Bajadére, 1858
Farsangi nóta, 1859
Magyar filister dal
Okos emberek nótája, 1859
Szép vigasztalás, 1859
Oh mi szép szultánnak lenni, 1859
Börzefájdalmak, 1860
Ganzhicher Ausverkauf, 1860
A király pohara, 1860
A Montemolinok, 1860
Szikár úr
Lassan járj, tovább érsz
Az anya és gyermeke
A bécsi doctorum collegium consultatiója
Mit csinál most a magyar ember?
Muzulmán fohász
A hős fiak anyja
Ingady lovag
Mi van eladó ?
Kukaczok versenye
A ló tragoediája
Két lengyel menekült
Meghalt az ördög
Az örökösödési per
A hóhér fia, 1864
Mit hozasz atyácskám ?
Bolond Miska kollegához
A Concordia bá1 után
Jaj be szép ez a Pest, Istenem be szép
A pesti állatkertben
Csak dinnyét termeszszetek
Mártzius 15-dikén ...
Kozakoff orosz commissarius tudósítása a magyarországi állapotokról
A dualisticus lud
A nagy veszedelem
Miniszteri számadás
A zendülés a clubban
Döbrögi (a bankkérdésről)
Az asszonyi hatalom
Az elkésett nadrág
A vörös herczeg
Ki legyen a kávés?
A siámi ikrek
Paradicsomi bajok
Férges almák
Zewrdewgh Gyewrgyh epigrammái
életphilosophia
Pirongatorium
Prolog, 1858
A baraczkkérdés (szindarab)
Az egyetlen ápoló, 1858
árva fiú keservei, 1858
Russico és Turcalotte, 1859
Diadal, 1859
Iskolai bizonyítvány, 1859
Elegia az ágyúhoz, 1859
Hamvazó szerdán, 1859
Valjon lesz-e liáborn? 1859
A la Bosco, 1859
Graefenbergi viszhang, 1859
Rabbi Daenemark, 1859
A dinnyeverseny, 1859
A pesti zsinagóga, 1859
Signor Horazió, 1859
Tél közepén, 1860
őseinkhez, 1860
Megintés, 1860
Reményihez, 1860
Köszöntő versezet, 1860
Instantia a naphoz, 1860
A 4-ik §. 1860
A új bor, 1860
A német kérdés, 1860
Signore Calatafimo
Mese a czigányról, 1860
Természet-historia, 1860
Igen sok magyar úr emlékkönyvébe, 1860
Török marsch
Könnyű nekik
A fertálybankó
A két hizó
A politikus czizmadia mint táblabiró
Alázatos folyamodás tek. Nyáry Pál urhoz, 1861
Bizonyos nagyhirű Hashoz
árpád ujra ébredése, 1859
Attila az araeopág előtt, 1859
Bécsi Pandurenwirthschaft
Uj esztendei köszöirtők, 1861
Szerelem őrülésig, 1861
Az egész világ egy kadencziára megy
Chinai románczok, 1858
Olyan bordal féle, 1861
Mit csinálnék én, ha király volnék
Ahoz a másik üstököshöz odafenn
Epistola Tallérosy Zebulontól Mindenváró ádámhoz
Az angyal kétféle imádság közt
A ritterek Nagy Károlynál
óda a Rajxráthoz, 1861
Nemes vetély, 1861
Ki volt bátrabb
OhNadajdat
Arthur és Chlorinda
Tüzes szerelmi vallomás
Névtelen ábránd
Fapapucs
Spanyol románczok
Varsói vezérczikk
Csendháborító vers
Oda Slidell és Mason urakhoz
Tóth Kálmán barátomnak
Nélkülözések
Haladunk
Mégis bunda a bunda
Gaudium
A három Bakacs
A Süsser Ungar
Egy egy éves kis fiú születésnapjára
Unokámhoz
A nemzeti szinház igazgatója
Találós mesék
Egy levél sorsa
Mennyivel loyalisabb emberek vagyunk mi, mint a bécsiek
Concurrentia az Elysiumban
Hessencasseli történet
Csahosi úr
Haragszom rád
önbirálat
Toborzó pápai znávoknak
Epilog a nemzeti szinház 25 éves örömünnepének estéjén
Késő tanács
Ki mit álmodik?
Az a szegény frakk
Actió, reactió
A csendes éj
Az utolsó bolond
Mitől hízunk
Vae vae care pater, nunqnam jam carmina dicam
Fővárosi mulatságok
Jaj, tisztelt publicum
Az első hó
Köszönet az év végén tagjaimhoz
Nincsen nemes
Eques romanticus
Hamvazó szerdán
Kozák nóta
A rabló
Az elkárhozott
Négyen vagyunk
Négy mozsdó tál
Első május
Hogy beszélnek a Nemzeti szinházban?
Bucsuzó az én jó porkolábomtól
Vita a magasabb régiókban
Mi okozza a szárazságot
üdvözlő versezet
Ki tartozik hát hazafi lenni
Mi a különbség a magyar és a zsidó között ?
Bécs csak megél
A sáska és collegái
Ebben a nagy melegben
Hol legjobb most?
A szamár büszkesége
A krumpli megdicsőülése
Szalmavers
Egy anonym maradni kivánó statusférfi Raisonnementje
Felelet a büszke krumplinak a még büszkébb kukoriczától
De már aligha nem lesz háború
Nyelvtani gyakorlatok
Varula Jakab
Szomorú halotti búcsúztatója
A hivatalviselő hölgyek
Vajjon micsoda uj esztendei beköszöntőt fog mondani ő ?
A váczi argonauták
Farsangi buzdító
Időjóslatok
Váltó az Isten nevére
Disznóság
A hazakerült medve
A régi fáraók és a mostaniak
Mi lehet egy csepp tintából ?
A szegény ujságirók
Ez is csendes hét
Kedves édes fiam uram
Május elseje
A teremtés hét napja
Oh szép május
Mikoira szekér elakad
Országunk czímere utáni keserv
Fuss vagy fizess
A fegyverszünet
önkénytelen satyrák
A kijavított Shakespeare
A ki prókátor akarsz lenni, siess
Hasonszenvi közlönyök
A tudósok mindent tudnak
Servus humillimus és no mi baj
Az uj trójai háború
Minden ember prolongál
A Presse levelezője Szliácson
A pattagoniai király, 1864
Az igazi világnyelv
A hegedü párbaj
Az 1864-i lóverseny a pesti gyepen
Mexikói verbungos
A vén asszonyok nyara
Valjon ki lesz az első, a ki
Mikor volt a jó világ ?
A megdicsőitett frakk
Napoleon császárhoz
Gyémánt eső
Nehéz jelei az időnek
Az oláhországi lázadás
Az ország háza
Fordít a köpönyegen
Beamter dal
Tallérossy Z. a választáshoz
Egy holta után szavazott
A szónokok gyertyája
Az irói karzatról
Jó, hogy nincs pénz
A muszka kém
A fél proczent
Bécsi dal
Kitört a véres forradalom
Szegény hajótörést szenvedettek dala
A négy "nem"-es
Kiadta a rendeletet
Egy szerkesztőhöz, a ki pénzt küld a publicumnak
A falusi kis delegátus Bécsben
Bécsi induló
A hölgyek lovagjai
Táblabiró király
A pulyka-kakas-viadal
Tallérossy Z. ujévi köszöntője
A záklyás fene
Induló
Egy álom
A pestmegyei jobboldal megalakulása
A pénzemberek
Elegia Tóth Kálmán barátomhoz
Szűsz Oppenheim
Excelsior
A béka
Bernát Gazsi a mennyországban
Hány láb?
A nemes lelkü szabadító
Hajdár effendi
Gömböcz és Csukli
á Kaczér testvérek
Uraság és kocsis
Az ujságirók védszentje
Phantasmagoria
Gondolatok az o iv vigin, az uj kezdetin
A zólyomiak
Hipparata
A zsidó fiú
A barátfalvi levita (regény) A börtön virága (1904) A bűntárs (novellák) - tartalomjegyzék A cigánybáró (kisregény, 1885) A Damokosok (regény, 1883) A fehér rózsa (kisregény, 1854) 2× A fekete vér (elbeszélés, 1891) A felfordult világ (1863) A három márványfej (regény, 1887) A jövő század regénye (regény, 1872-74) A két Trenk (regény, 1893) 2× A kétszarvú ember (históriai beszély, 1852) A kiskirályok (1886) A kőszívű ember fiai (regény, 1869) A Kráó (regény, 1895) A lélekidomár (regény, 1888-89) A lőcsei fehér asszony (regény, 1885) A magyar előidőkből (novellák, 1855) A magyar nemzet története (elbeszélések, 1854) A magyar nép élcze - tartalomjegyzék A mi lengyelünk (1903) A szegénység útja - tartalomjegyzék A szabadságharczból - tartalomjegyzék A tengerszemű hölgy (regény, 1890) Ahol a pénz nem Isten (regény, 1904) Aki a szívét a homlokán hordja (1886) Akik kétszer halnak meg (regény, 1881) Asszonyt kísér, Istent kísért (kisregény, 1882) 2× Az aranyember (regény, 1872) Az elátkozott család (regény, 1858) Az élet komédiásai (regény, 1876) Az életből ellesve (novellák, 1878) - tartalomjegyzék Az én kortársaim (1848) Az új földesúr (regény, 1863) Árnyképek (novellák 1856) Bálványos vár (regény, 1883) Cikkek a forradalom évéből Cikkek és beszédek I, II (1847-48) Csataképek (elbeszélések) De kár megvénülni! (regény, 1896) Dekameron (novellák, 1858-60) Délvirágok (1856) Diákok regénye Egetvívó asszonyszív (regény) Egész az északi pólusig (regény, 1876) Egy asszonyi hajszál (kisregény, 1878) 2× Egy az Isten (regény, 1877) Egy ember, aki mindent tud (kisregény, 1874) 2× Egy hírhedett kalandor a XVII századból (1879) Egy játékos, aki nyer (regény, 1882) Egy magyar nábob (regény, 1853-54) Egy nagy élet apró emlékei (novellák) Emléksorok Enyim, tied, övé (regény, 1875) Erdély aranykora (regény, 1852) Erdélyi képek (1854) Életemből I-II. (elbeszélések, 1886) És mégis mozog a föld! (regény, 1872) Észak honából Fekete gyémántok (regény, 1870) Forradami és csataképek (1848-49) Félistenek bolondságai - tartalomjegyzék Föld felett és víz alatt (1872) - tartalomjegyzék Följegyzések I, II Fráter György (regény, 1893) Gazdag szegények (regény, 1890) Görög tűz (elbeszélések, 1878) Gróf Benyovszky Móric életrajza (regény, 1887-88) Hangok a vihar után. (1852 ) Hétköznapok (regény, 1846) Írások életemből - tartalomjegyzék Írói arcképek Janicsárok végnapjai (regény, 1854) 2× Jocus és Momus Jókai jubileum története Kárpáthy Zoltán (regény, 1854) Koronás gyermekek Kertészgazdászati jegyzetek Költemények I. II. Lenczi fráter (kisregény, 1888) Levelezés I. II. Levente 2× Magyarhon szépségei (elbeszélések) Márczius 15-iki szózatok - tartalomjegyzék Megtörtént regék Mesék és regék Meséskönyve Még egy csokrot (1886) Milyenek a nők, milyenek a férfiak (novellák, 1865) Minden poklokon keresztül (kisregény, 1883) 2× Mire megvénülünk (regény, 1865) Napraforgók (elbeszélések, 1891.) Negyven év viszhangja Népvilág (elbeszélések, 1857) Névtelen vár (regény, 1877) Nincsen ördög (regény, 1891) Óceánia Öreg ember nem vén ember (regény, 1900) őszi fény - tartalomjegyzék Páter Péter (regény, 1881) Politikai divatok (regény, 1862-64) Rab Ráby (regény, 1879) Rákóczy fia (regény, 1891) Regék (1858) Régi jó táblabírák (regény, 1856) Sírkőalbum Sárga rózsa (kisregény, 1893) Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv (regény, 1879) Szegény gazdagok (regény, 1860) Szélcsend alatt (novellák, 1863) Szép Mikhál (regény, 1877) 2× Szerelem bolondjai (regény, 1869) Szeretve mind a vérpadig (regény, 1882) Szomorú napok (regény, 1848-56) Targallyak 1882. (Beszélyek) Tarka élet. (1855-56) Tégy jót! (regény, 1895) Törökvilág Magyarországon (regény, 1853) Trenk Frigyes (regény, 1895) 2× Túl a láthatáron - tartalomjegyzék Utazás egy sírdomb körül (1889) 3× Vadon virágai (novellák, 1848) Van még új a nap alatt - tartalomjegyzék Véres könyv (novellák, 1855) Virradóra (novellák, 1868) ------------------------------------ Színművek: A bolondok grófja (énekes bohóság) A jószívű ember (színmű) A murányi hölgy (színmű) A szigeti vértanuk (színmű) Az aradi hős nők (színmű) Dalma (színmű) Dózsa György (színmű) Hős Pálffy (dráma, 1879) Keresd a szíved Könyves Kálmán (színmű) Manlius Sinister (színmű) Milton (dráma) 1877 Olympi verseny (színmű) Thespis kordéja (színmű) Világszép leányok (énekes népszínmű) Földön járó csillagok (dráma)
