"Valami furcsa áporodott savanyú illat szállt föl a tálból. […] (Tudva van, hogy a cibere nyolc napig posajtott korpa levéből készül.)"

/A barátfalvi lévita/

"a magyaroknál ez a megszólítás a bizalom kifejezése. „Fiam”-nak nevezi a férj a feleségét s a feleség az urát. "

/A barátfalvi lévita/

"Holberdó! Ki vagy, ha Istentől vagy? "

/A barátfalvi lévita/

"Ha a születésem napján megmutatták volna azt a sok tiszta papirost, a mit nekem majd mind tele kell irnom, bizony azt mondtam volna rá, hogy: Visszaszületek! "

/A ki holta után áll boszut/

"Petőfi bemutatott bennünket egymásnak, s rólam így szólt:
- Íme, az igazi francia író a magyarok között.
Ez volt ő nála a non plus ultrája a magasztalásnak. "

/A ki holta után áll boszut/

"Szinház után elmentünk vacsorálni a Sperlbe (ott volt a váczi-utczán egy kurta kocsma); oda járt Petőfi rendesen. Télen szerette a csigát, nem a tésztát, hanem a valóságos csigabigát, (helix hortensis), eczettel, tormával, a mitől én irtóztam, és hozzá karlóczai ürmöst ivott (egy pisztolyt esténkint = 2 deci). "

/A ki holta után áll boszut/

"Aztán még egy nagy alapokom volt keresni ezt a magányos kastélyt s nem félni a kísértetektől; hiszen magam is kisérteteket csináltam, regényt írtam titokban. Itt készültek legborongósabb részletei a Hétköznapok-nak. Úgy tudom, hogy a bántódi kastély maga is le van benne irva apróra, egész valóságában.
Már három vármegyében ismertek akkor: Veszprémben, a hol első novellám megjelent a Tavasz-ban, Komáromban, a hol nyílt titok volt, hogy a Pesti Divatlapban az --ó--ó aláírású leveleket én írom, és abban a vármegyében, ahol a bántódi uradalom volt."

/A ki holta után áll boszut/

"Tizenkilencz éves korában az ember olyan óriásnak képzeli magát, hogy mikor felhős idő van, kénytelen lehúzni a fejét, hogy be ne üsse vele az eget! "

/A ki holta után áll boszut/

"az asztronomia szerint a föld is csak egyike a sok régi bolygóknak, és így a ki a csillagokba vágyik, gondolja el, hogy az egyiken már rajta van s nyugodjék meg benne. "

/A Magláy-család/

"Eddig csak négy évszakát ismerte meg Fülöp annak a szép földi világnak, a minek asszony a neve: epedni, élvezni, félteni, csalódni; egymásra következnek ezek, mint tavasz, nyár, ősz és most egy egészen új világra talált, a mi külömbözik minden eddig ismerttől: a minek a fogalmai közel járnak a hithez, az imádathoz. "

/A Magláy-család/

"S a szerelem arany. A rágalom azt meg nem rozsdásítja. Ezt az aranyat a rágalom megacélozza. "

/Nincsen ördög/

"Mert a magyar csak akkor fizet magátul, ha megharagítják. "

/Nincsen ördög/

"Nem hiszem, hogy volna szellem a világon, akár testben, akár anélkül élő, aki tegye a rosszat: elvből – csak azért, mert rossz –, aki fájdalmat okozzon valakinek csak azért, hogy annak a kétségbeesésében gyönyörködjék. A pokoli indulatot az szüli, ami az emberen aluli bennünk: az állat; ne kérkedjünk azzal, hogy emberen felüli lény nemzette azt: az ördög. "

/Nincsen ördög/

"Ez a „marokkói szultán”. A legfeketébb rózsa, amilyen még senkinek sincs az országban. "

/Nincsen ördög/

"Csak három dolgot fogadj meg, amit tanácsolok. – Könyvbül ne gazdálkodj; – nagy úrral jót ne tégy; – asszonyra meg ne haragudj. "

/Nincsen ördög/

"Én se átokra, se áldásra nem adok semmit. Azokat a chemia már mind analyzálta. A Frauenhoffer-vonalak még azt is megmondják, hogy mi van a pokolban. "

/Nincsen ördög/

"Hiszen régi példabeszéd az a magyaroknál, hogy úgy húzza halasztja, mint a zsidó a halálát. "

/Nincsen ördög/

"Most készítse el a samovárt a theának mandarin likőrrel. Tizenkét órakor hozza fel a punchot, gyümölcscsel, két órakor fekete kávét, öt órakor adja fel a fajdtyúkot hidegen, pezsgővel. "

/Nincsen ördög/

"Igaz, hogy a leghátulsó kocsiban kaptam helyet, a mivel az a kellemetes helyzet van összekötve, hogy a ki nem tud másképen aludni, mint ha ringatják,hát ebből kaphat eleget; azonkívül ama nagy köralagutaknál, a melyek a Gotthard hegy mélyében körül forognak, a vasuti plesiosaurus farkán ülő folytonosan abban az érzésben részesül, mintha fejtetővel előre bele akarna repülni a holdba. "

/Nincsen ördög/

"De már azt, hogy Deák Ferencz ezt a czukorból csinált jeget szopogassa, ugyan el nem hiteted velem."

/Jocus és Momus/

"csak azért lakik itt Pesten, mert itt jobb port lehet nyelni, mint falun."

/Jocus és Momus/

"Mire a nyomozásra megindult igazgató valamelyik Bacchus-templomban ráakadhatott, már akkor India tollatlan kétlábú magzatának csak a csontváza volt feltalálható, otyan szépen letisztogatva, mintha valami múzeum számára lett volna praeparálva."

/Jocus és Momus/

" Könnyű a szegényt kicsúfolni, de nehéz felruházni. Könnyű keeteknek onnan beszélni az akasztófárul, de nekünk „szíjmadzag: húzzad!" Aztán a tordai malacznak is több esze lehetett volna a maga idejéhez képest. De hát micsináljon a szegény ember, mikor odahaza azt mondja a sok gyerek: „apám uram, csináljunk puliszkát, vizünk már van!" Akkor találkozik az ember Bözsi bával a vásáron. Van az embernek a tarsolyában éppeg huszonöt piczula, aztán az ember számlálgassa, hogyan lehetne ebből egy uj zekét, egy süldő malaczot, egy pár csizmát, meg egy vaskondért venni rézbül ? "

/Jocus és Momus/

" Az öreg ur séta közben a fiatal emberhez fordul s tréfásan kérdi, hogy tősgyökeres magyar ember létére mint tudott elvenni egy stocknémet lányt.
— Hát kedves urambátyám, nagyon utálom a fajtáját; s azt gondoltam, hogy ha egyet elveszek belőle: azzal is kevesebb lesz a német. "
[Deák Ferencz-adoma]

/Jocus és Momus/

"— A lány is csak olyan portéka, mint más portéka: akkor veszik, ha látják. Hozd fel őket a farsangra Pestre.
— No már azt nem teszem. Először is sokba kerül, másodszor meg az az elvem, hogy a jó bor czégér nélkül is elkel.
— El ám, ha megkóstolhatják, — felelt az öregur nagy komolyan. "

/Jocus és Momus/

"A gazda-ember mint időrendező.

— Oh, uram Isten, de nagy ez a szárazság, csak már jönne egykis jó eső, hogy szántani lehetne.

(Jön egy hetes nagy eső.)

— Jaj, uram Isten, csak már megállna ez az eső, hogy vetni lehetne.

(Megáll az eső, jön helyette nagy szél.)

— Jaj, uram Isten: mind cserepes lesz a föld, elszárad avetés, csak már megállna ez a szél.

(Megáll a szél, lesz utána dér.)

— Már megint minden kifagy, a mi kikelt? Csak már bemelegednék újra.

(Dühös melegség támad.)

— Jaj, minden kiszárad, hernyó, sáska elhatalmasodik, de jóvolna egy kis friss zivatar.

(Jön zivatar záporral, mennykőhullással.)

— Végünk van, mind megdűl a gabona, beiszapul a rét! állandó idő kellene már.

(Megállapodik az idő.)

— Egyik nap olyan, mint a másik; mind összeszorul a búzaszeme.

(Végre eljön az aratás, szerencsés bő esztendő van, gazda-emberszomorúan vakarja a fejét a telt hombárok előtt, mikor kiszámítja, hogy máskorfelényi termésért több pénzt igért Mózes, mint most öszszesen a két annyiért.)

— Óh uram Isten, ha már adtál sok búzát: adj még hozzá egykis tisztességes háborút is, hogy ára legyen!"

/Jocus és Momus/

" Vajjon tettek-e be a nádor hálószobájába olyan bizonyos edényt, a miről Csokonay azt állítja a Békaegér-harczban, hogy a magyar embernek olyan nincs ? "

/Jocus és Momus/

"az általunk igen tisztelt Metternich, a kit a bécsiek elkereszteltek Franzel'sein Minimax-nak; ezen szellemdusnak távolról sem mondható elnevezést a Práterben előadni szokott hydrostaticai játékokból merítvén."

/Jocus és Momus/

"Aztán majd eljön a székelyföldi gonosz szellem, a hideg mérges északi szél, a kegyetlen Nemere, mely a mint beszabadul a gyergyói havasok nyilásán, nyár derekán öles hóval borít el erdőt, mezőt,s ha el nem múlik három nap alatt, úgy betemet hóval egész városokat, hogy a lakosok a kéményen járnak házaikba s a toronyablakon a templomba. "

/A Hargita/

"Felkutat a vérszomju had minden bokrot, minden erdőt, s a hány szálfa van egy erdőn, mindenik alá jut egy tatár; bár az ágaira jutna! óhajtja magában a székely. "

/A Hargita/