Jókai idézetek, érdekességek


kegyelet

"Mi, a kik egész életünket arra áldoztuk, hogy a hazai nyelv, közmüvelődés, a nemzetiség diadalra juttatásához fejünknek minden gondolatjával hűségesen szolgáljunk: követelhetjük azt, hogy ezekel a ki kifáradt koponyáinkkal holtunk után ne gurigázzanak."

/Pulvis et umbra sumus/

 

komment
2007. február 09.

okos

"Rettenetes egy társaság, a hol csupa férfiak és csupa okos emberek vannak jelen. (Magamat is oda számítva! Mert ahhoz, hogy egy szittyamagyar németül beszéljen, már eo ipso kell nyelvismeret: ergo tudomány, ergo okosság.)"

/Bécsi dolgok/

 

nyelvújítás

"Tulajdonképpen nagy kérdés, hogy szabad-e még ezt a szót labda használnom? Miután a nyelvtisztítók szerint a da végző a magyarban jogosulatlan s mint ilyen ünnepiesen letiltatott, számüzetett és kiakolbulittatott: azóta a zárda - zárosház; a járda - talpaló út; a csárda - ivóház; a csorda - marhagyülekezet; a borda - oldalcsont; a konda - sertéssereglet; a bunda - szörmedvény; a kaloda - lábtiló; a csoda - bámulvány; a micsoda? - mizé? ; a duda - nyeggető síp; ősi Buda is csak úgy kerülte el a megtalpaltatást, hogy Pest hozzávarratódott.
– De mi lesz a dadából, a ki elől is da, hátul is da?"

/Babszemek – A labda/

 

ábécé

"A ki pedig nagyon kiváncsi rá, hogy mi van abban a czifra táblás könyvben, annak megmagyarázzák, hogy ez a kétlábú állat az öreg A, az a két hasu meg a B, a karéjkenyér a C, a konyhaajtó a H, az a sétáló a K, a kettős lajtorja az M, a kutgém a T, az asztal láb az X és így tovább; de azért nem szükség sírni, hogy az Ypsilon tótágast áll."

/A két póluson/

 

bazilikusz

"Egyszer azonban támadt a magyarok közül egy tudós férfiu, a kinek bizonyosan a bazilikus nyalta meg a fülét, mert minden török, persa és arabs szót megértett."

/Majmuna, az álomtündér/

 

komment
2006. szeptember 24.

cenzúra

"1853-at írtunk. A Bach-korszak virágévadját. A földön feküdt minden. A magyar kezdte megszokni a kényuralmat, a rabrendet, az idegen szót, az új intézményt. Nem volt már semmi reagálás – (a szabad, a nemzeti irányban), csak még egynéhány exaltált poéta keblében.
No, azokról meg gondoskodva lett a cenzúra intézménye által.
A nyelvünket nem értette senki az államalkotó elemekből: elkezdve a helytartón, folytatva a megyefőnökön, a rendőrfőnökön, a biztoson, a végrehajtón keresztül, egész le a Schulrath-ig. Csak a cenzor kötelessége volt érteni az átkozott finnugor idiómát."

/Utóhang a "Varchoniták"-hoz/

BudaPest

"Mert két város volt az valójában, két külön címerrel és jurisdictióval, s maga sem tudta, hogy melyik az egyik, melyik a másik. A német magisztrátus állhatatosan „Altofen”-nek címezi Pestet; Pestnek pedig a budai rácvárost nevezi; ellenben a magyarok szerint a „Pestinum antiqua” a neve Pestnek, Buda pedig az „új város”.

Úgyhogy ha az idegen valami némettül kérdezi, hogy hol van Ofen, az átküldi őtet Pestre, s ha azt kérdi tőle, hol van Pest, átküldi a Tabánba, ha pedig magyartul kérdezi, hogy „Ubi est Buda?”, az elcsónakáztatja őt Óbudára."

/Rab Ráby/

bekelet

"A 'bekelet' ősi magyar tájszó (Szinnyei József tájszótárában) az autumnus kifejezésére, ellentétben a 'kikelet'-hez. Én jobb szeretem ezt a szót, mint az 'őszt': mert ez a fatális szó az embert mindjárt a szakállára emlékezteti: az az 'ősz'. "

/Öreg ember nem vén ember/

rekuzé

"A ki valaha látott tekeasztalt (billiárdot), sokszor tapasztalhatá, hogy mikor két golyó összeütődik, az egyik jobbra, a másik balra szalad, s egyik sem fut a másik után. Nevezik ezt kávéházi nyelven rekuzénak. "

/A legvitézebb huszár/

komment
2006. február 07.
süti beállítások módosítása